Az Olaszfalu végén található Eperjes-hegyi tanösvény állomásait jártuk be a 4 órás túrán. Tanulmányoztuk a mezozoikum kőzeteit, a vetődési folyamat során egymás mellé került kőzettípusokat. Megvizsgáltuk a benne rejlő ősmaradványokat friss törésfelületen is. Az erdőben az erdőművelés fenntartható formáit is láttuk. Az Eperjes tanösvény az egymásra következő időszakokban lerakódott üledékeket rejt, melyeket a szerkezeti mozgások sokszor kimozdítottak a helyükről. A triasz mészköve még kövületekben szegény. A jura vörös mészköve sok ammoniteszt tartalmaz, míg a kréta Tatai mészköve tengeri liliomos. Volt lehetőségem ősmaradványok után kutatni is.
Eperkés-hegy geológiai nevezetessége a zátonyépítő kagylók sok maradványát tartalmazó, világos színű Zirci Mészkő.
A vastag héjú, nagyon egyenlőtlen teknőjű, különleges fogazatú kagylók egy csoportját rudistáknak nevezik. Sikerük titka az volt, hogy törzsfejlődésük során az alsó teknő elcsavarodott, kúp alakot öltött, s ez lehetővé tette, hogy az állat folyamatosan növekedjen felfelé. A kagylót ily módon nem temette be a gyorsan lerakódó üledék. A felső teknő sapka módjára fedte az alsót.
Zircen a ciszterci monostorban ismerkedtünk a rend életével, könyvtárukkal, termelő tevékenységükkel. Az épületben található természettudományi múzeumban a Bakony természeti képét mutatta be szakvezetőnk
A Műemlékkönyvtár az apátsági épületének második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. A legszebbek a kézzel festett botanikai és a madártani enciklopédiák a XVI. századból.
III. Béla király 1182-ben adott letelepedési engedélyt és birtokot a Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek. A Bakony hegység központi medencéjében a középkorban épült kolotor elpusztult. Az apátságot az 1700-as évek elején újra alapították a sziléziai szerzetesek, és a egy új barokk apátságot építettek felhasználva a délelőtt látott mészkőtípusokat: a zirci mészkövet, a tatai márgát. Olaszfalu Árpád-kori alapítású község. A falu nevének eredete: a cisztercita szerzeteseknek két jobbágyfalut adományoztak, Sault (a mai Sólyt) és egy másik ismeretlen nevű falut (ez lehetett a mai község határában lévő Kőkút). A szerzetesekkel francia (vallon) kőfaragók és más mesteremberek is jöttek. Mivel a délszlávok (a Kőkút eredeti lakói) nyelvében a francia "vlaszi", ebből a vallonok telepe Ulaszi, majd Olaszi és végül Olaszfalu lett. A templomi vezetés során a szerzetes külön kiemelte, hogy a tanítás mellett mindig is fontos volt az életükben a gazdasági tevékenység a Bakony erdeiben.
A Bakony természeti képe kiállítás termei összefoglaló képet mutatnak a sokszínű tájról, erdeiről, vadjairól, madarairól, rovarairól, különleges élőhelyeiről, ásványairól, régmúlt idők állatairól.
Nagyon sok fajt ismertem fel.
Hivatalos közlemények
Beiratkozás
Felvételi jegyzék
Ideiglenes felvételi jegyzék
Projekttéma választás
VAKÁCIÓ!
2024. June 22. - August 31.